Események
Fotó felhő
Képek
Kormányablak
Online Statisztika
Online tagok:
Nincsenek online tagok jelen
Regisztrált tagok: 22
Aktiválatlan tagok: 1
Legújabb tag: VE-GA-BE
| Látogatók ma: | 112 |
| Online látogató: | 2 |
| Max. Onlinerekord: | 49 |
| Max. napi rekord: | 973 |
| Látogatók tegnap: | 300 |
| Látogatók a hónapban: | 8576 |
| Összes látogatók: | 73938 |
Utolsó 24 órában:
![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
Statisztika-látogatottság
Google Translate
|
KÖSZÖNTJÜK! Váchartyán község története
A falu eredetét egyes források Kr.e. 3000-re teszik, a régészeti kutatások, melyeket a Várhegyen végeztek, Kr.e. 1900-900 közé teszik, hiszen az itt talált bronzkori leletek a kései avarok településének nyomait mutatják. A honfoglalás idején az első lakói a Kér-Keszi nemzetségéből lehettek. A település neve a "harka, horka, karcha, Karchasz ..." szóból, illetve méltóság elnevezéséből való. Személynévként Tétény (Töhötöm) fia Horka őrizte meg. A horka tisztség legismertebb viselője Bulcsú (v. Vérbulcsú) volt. A mai Váchartyán területén valamelyik Kér-Keszi törzsbeli harka (talán éppen Vérbulcsú) szálláshelye állhatott. Írásos bizonyítékok nincsenek róla, de több tény azt látszik alátámasztani, hogy a község valamikor Kr.u. 990 körül települt. (pl: a katolikus templom "keletelt tengelyű", ami azt jelenti, hogy az oltárra néző hívő keletre tekint; ez a fajta tájolás a bizánci ágra enged következtetni. Jól tudjuk, hogy a magyar nép keresztény hitre térítésében nemcsak a "nyugati", hanem a "bizánci", tehát keleti szerzeteseknek is jelentős szerepük volt.). Az első írásos emlék 1227-ből származó birtok visszaváltásról szóló okirat. "1276. may. 20. Laterán. V. Ince pápa a dunaszigeti Szent Mária monostor apácáit összes birtokaikban és kiváltságaikban megerősíti. Többek között Nemegh, (Kisnémedi) Haargun (Váchartyán) összes birtokában és tartozékaiban..." 1325. febr. 24. Visegrád. I. Károly király megerősíti, hogy a Rátóti család köteles átengedni Kisnémedi, Hartyán és Selip birtokokat Micsk bánnak. Zsigmond király 1426-ban Váchartyánt Kismémedivel együtt Miklós váci püspöknek. És maradékainak adományozza. Közel Váchoz, a Vác-Aszód-Hatvan összekötő út mentén, a "Hadak útjában" fekszik a falu. Ez a tény nemcsak a török időkben, hanem az azt követő évszázadokban is meghatározza a község sorsát. Hartyán már 1546-ban a török adófizetője. (Emlékeztetőül az ország 1541-ben Buda elestével szakad három részre) Vác felszabadulása után (1684) közel egy évtizedig lakatlan maradt a község. 1702 a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) küszöbén a falu lakossága 150-200 lélek lehetett, de a pusztítást még nem heverte ki, ugyanis ebben az évben a vármegye határozata alapján "...Kis-nemegy, Hartyán, Rátoth falvak egy év hadiadó mentességet kapnak." 1705 a község újratelepülésének, a közigazgatás újraszerveződésének a dátuma, ebben az évben készül el a falu első pecsétje. A szabadságharc bukása után újabb megpróbáltatások mellett például az állami sófuvarozásokhoz is jobbágyi ingyen munkát használtak fel. Pest megye két "sóút"-ja közül az egyik, a Tokaj-Hatvan-Aszód-Vác vonalon érte el a Dunát. Nyilvánvaló, hogy itt ismét "útbaestünk". Az 1700-as évek végén kezdődött itt az "új falu" építése. 1785.április 15-én elkezdik, a "javított hit" azaz a protestáns gyülekezet tagjai, a református templom építését. 1802. megépítik a Rudnay kastélyt, mintegy húsz holdnyi park tartozott hozzá, eredetileg francia stílusban építették meg (a Rudnay családban találhattuk Veres Pálné nevét, akit a magyarországi nőnevelés úttörőjeként szokás említeni. Rudnay József feleségül vette Veres Pálné leányát Szilárdát. 1863-ban költöztek Váchartyánba, és Veres Pálné haláláig, 1895. szeptember 28-án bekövetkezett haláláig igen élénk társasági élet folyt itt. A nagy társasági élet egyik oka, hogy a férj, Rudnay József megyegyűlési képviselő, a választó kerületi bizottság elnöke volt. A másik ok, az anyós, Veres Pálné hatása. Ebben az időben, az Ő meghívására, a kastélyban neves közéleti és irodalmi személyiségek fordulnak meg: Mikszáth Kálmán, Madách Imre, / a hagyományok szerint itt olvasta fel első alkalommal Az ember tragédiáját / Vámbéry Ármin, Gyulai Pál, Vadnay Károly, Palágyi Menyhért, gr. Vay Sándor, br. Podmaniczky Frigyes, Madarász József és sok más korabeli híresség.) A falu történelme szempontjából az 1848/49-es szabadságharc eseményei közül kiemelkedik a "második" váci csata. Az intervenciós orosz csapatok főhadiszállása volt a község. A fővezér, Paskiewics herceg, táborszernagy, a Rudnay-kastélyban lakott és onnan irányítja a csapatok mozgását. A református templomban ápolták, s miután belehalt sérüléseibe a református temetőben temették el, a magyarországi hadjárat során elesett legmagasabb rangú orosz főtisztet (Voronczov-Daskov Verzidin herceg, alezredes). A szabadságharc kapcsán még egy emberről kell említést tenni: Halászi Károlyról, aki a református felekezet tanítója volt. A szabadságharcban való részvételéért Fóton kivégezték. A falu elöljárói tiszteletük jeléül az iskola utcáját Róla nevezték el, ma is ez a név díszíti az utca névtábláját. 1867 a kiegyezés éve, és hosszú idő óta az első országgyűlési választások éve is. Rudnay József, aki nem sokkal a kiegyezés előtt lett, a Gosztonyi birtok egyik örököseként, Váchartyán egyik részének földesura, a váci Választókerület elnöke, azon munkálkodott, hogy a váci kerület országgyűlési képviselőjének a száműzetésben élő Kossuthot nyerje meg. A meghívó levél innen ment el Turinba, és ide, Hartyánba érkezett meg a válasz is, melyben Kossuth a politikai helyzetet elemző levelében közli, hogy a jelölést nem tudja elfogadni. 1873-ban nyerte el végső formáját a Gosztonyi kastély, mely szintén egy hatalmas park közepén állott. 1911. a vasútvonal megnyitásának éve. A községet érinti a Rákospalota-Veresegyház-Gödöllő ill. Vác-i vasútvonal 1922. megnyílik a "Gosztonyi-féle villanytelep", mely 110 voltos egyenáramot szolgáltat 1931. A község képviselőtestülete nagyméltóságú vitéz jákfalvi Gömbös Gyula m. kir. Honvédelmi miniszter Urat a rombadöntött Haza feltámasztása körüli kifejtett bátor és erélyes magatartásáért és munkájáért Váchartyán község díszpolgárának megválasztotta 1932-ben megkezdték a Népház felépítését. 1936. június 1-én felavatták az I. világháborús hősök emlékművét. 1940. átadják az Állami Óvodát 1942. elkezdik építeni a leventeotthont, (jelenleg a fogorvosi rendelő és a gyermekorvosi rendelő működik itt) A közgyűlés engedélyt ad a mozi működtetéséhez. 1944. december 9-én kivonulnak a faluból a németek és átveszik helyüket az oroszok. A II. világháborúban hadbavonultak száma 45-48 fő, akiknek többsége hosszú hadifogság után tért haza. A legutolsó hazatérő Szilassy József volt 1948 nyarán. A csendőrség által 1944-ben elhurcolt két hartyáni zsidó családból egyetlen férfi , Weisz Ernő , maradt életben. A visszavonuló német csapatok tönkretették a Vác-Veresegyház-Rákospalota villamosított vasúti pályát. 1946. rendbehozzák a Gosztonyi féle villanytelepet; létrejönnek a földigénylő bizottságok. 1948. augusztus 20. átadják, az első harminc között az országban, a gépállomást, a falut bekapcsolják az országos egységes villamosenergia hálózatba a Gosztonyi kastélyt átalakítják kultúrotthonnak 1949. megalakul a helyi "Vörös Ököl" TSzCs 1951. megalakul az "Alkotmány" Termelő Szövetkezet 1956. szeptember 1-én megszüntetik a faluban a kuláklistát 1967. április 4. átadták a Művelődési Házat, melyről a TV Híradója is tudósított, a falu történetében első alkalommal 1968-72 járdaépítési program 1972. a falu csatlakozik a Vízmű Társuláshoz; ettől az évtől napjainkig ez a vezeték látja el ivóvízzel a települést 1975. Kisnémedi, Püspökszilágy és Váchartyán községek összevonásával "nagyközséget" csináltak Hartyánból, itt volt a Közös Községi Tanács épülete, és a közös tanácselnök hivatala 1990. a fenti három község szétválik, és mindhárom faluban polgármesteri hivatal alakul. Forrás: Váchartyán Község Fejlesztési Koncepció és Stratégiai Program, 2004 Váchartyán község műemlékei Római katolikus templom A falu közepén álló Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. században épült román stílusban. Első harangját 1696-ban öntötték. Mai formáját részben a középkori alapok felhasználásával, az 1787-ben történt barokk átépítéssel és bővítéssel kapta. Ekkor épült a féltetős sekrestye is. A torony a mai formáját az 1992-ben végezett felújításkor nyerte el, amikor a gerendázatot kicserélték és a magasságát két méterrel megemelték. A szószék előtt szívtalapzatú, kőből készült, a 18. századból származó keresztelőkút látható. A templom oltárképe ismeretlen, 19. századi mester alkotása, az oldalfalain szintén ismeretlen mester által festett tizenöt kép Jézus szenvedéseinek egyes állomásait örökíti meg. Református templom Az egyhajós copf stílusú református templom a község második legrégebbi műemléke. 1785-ben épült, akkor még torony nélkül az udvarra néző bejárattal. A homlokzat előtti torony és a fő útra néző bejárat csak tíz évvel később készült el. 1901-ben jelentős felújításokra került sor. A bejárat elé ekkor épült az oszlopos porticus. Jellegzetessége a téglából épült, padozaton álló szószék, klasszicista hangvetőjét csillag díszíti. Orgonája az országban a legrégebbi darab, 1885-ben újították fel. Az egyház műemlékei közé tartozik az 1600-as évekből származó Úrasztal és egy úrvacsora kehely. Rudnay-kastély A falu XVIII. századi birtokosa a Gosztonyi család, több udvarházat is építtetett. Ezek közül a képen látható földszintes, középtengelyében oszlopokkal alátámasztott, oromdísszel hangsúlyozott gazdag copf díszítésű kastély 1802-ben épült kora klasszicista stílusban. Gosztonyi Mihály és felesége Zsemberi Anna építette a családi feljegyzések szerint Isidore Canevale francia építész tervei alapján. Az oszlopos fogadótérből nyílik a kertre néző díszterem, ahol a mennyezeten és az oldalfalak jó részén még megvan az allegorikus jeleneteket építészeti keretbe foglaló falfestés. A belső tér jellegzetessége, hogy eltérő építészeti megoldások találhatók az egyes szobákban. A kastélyhoz valamikor húsz holdnyi park tartozott, amely eredetileg francia stílusú volt, majd angol stílusban építették át. Az épület jelenleg állami tulajdonban van és üres. Gosztonyi-kastély Korát tekintve a legfiatalabb műemlék. Építési dátumát pontosan nem ismerjük, a 19. század első felében épült klasszicista stílusban. Az 1841-ben készült térképen még nem a mai kastély alaprajza szerepel, a rajzon csak a mellékszárny látható. 1873-ban alakították át eklektikus stílusban. Ugyanúgy, mint a másik kastély, eredetileg ez is kerítéssel határolt gondozott park közepén állt. Az ötvenes évek elején a parkot kettészelték a Vác-Aszód vasútvonal építése során. Az épület 1946-ig a Gosztonyi család birtokában volt. Jelenleg a Napközi Otthonos Óvoda és Konyha működik benne. Táncsics utcai pincesor A temetődomb oldalába mélyített pincék a település lakóinak gazdasági tevékenységének kiszolgálásra épültek. A koncentráltan megjelenő pincék sokaságának indoka a településközponthoz közeli egyetlen olyan magaslat, melybe pincéket lehetett mélyíteni. Egyedi megjelenése, településszerkezeti jellegzetessége miatt élvez védelmet. Földvár A község határában, az Aszód felé vezető főút mellett a Várhegy nevű dombon ismeretlen körülmények között keletkezett kisméretű vár vagy őrtorony alaktalan maradványai láthatók. Földváry László helybéli református lelkész 1901. évi levelében azt írja, hogy a birtokában lévő okmány szerint 1227-ben egy vár állott ezen a helyen, melynek romjai még a XIX. század végén is álltak. Nem tudjuk, hogy milyen körülmények között vált rommá. Virágh Dénes 1976-os felmérése után 1976 közepén Miklós Zsuzsa végzett ásatásokat ezen a területen. Kőépítkezésnek nem találta nyomát, de számos patics- és gerendaépítkezésre utaló lelet került elő. A földvár keletkezését az előkerült leletanyag alapján a XII. század második felére teszi, pusztulását a XIV. száza második felére datálja. |
Nem dohányzók védelme
Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény dohánytermék fogyasztására és az azzal kapcsolatos szankciók alkalmazására vonatkozó rendelkezései közérthetően ...
Részletekért tekintse meg a hír részleteit!
Ökumenikus imahét
Az imahét idején a különböző felekezetű gyülekezetek ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket és imádkoznak a Krisztusban hívők egységéért, az ország szinte minden településén és szerte a világban. Az ez évi esemény bibliai mottója: "(...) mindnyájan el fogunk változni".
Ökumenikus imahét programja Váchartyánban:
január 18. 17:30 Refomátus templom: a katolikus pap evangélium hírdetése
január 18. 18:30 Művelődési Ház: Református Hitközösség szeretet vendéglátása
január 20. 17:30 Katolikus templom: a református lelkész igehírdetése
január 20. 18:30 Művelődési Ház: Katolikus Hitközösség szeretet vendéglátása
Az eseményekre várnak szeretettel mindenkit, vallási hovatartozástól függetlenül.
Az ökumenikus imahetet 1908 óta tartják meg, akkor az egyesült államokbeli Graymoor-ban az anglikán és a katolikus közösségek együttes programokat szerveztek. Idén emlékezik meg a katolikus egyház a II. Vatikáni Zsinat kezdetének 50. évfordulójáról is. Ez a zsinat programként vallotta a keresztények egységének előmozdítását.
Művelődési Ház - programváltozások
Az Ökumenikus imahét profgramjai miatt az alábbi változások lesznek a Művelődési Ház programjában:
január 16. :nincs változás
január 17. 19:00: Kangoo torna (szerdai időpont helyett)
január 18. 15:00-17:00: Véradás
január 18. 18:30: református egyház szeretet vendégsége
január 19. : hastánc elmarad
január 19. 18:00: női énekkar próbája (pénteki időpont helyett)
január 20. 18:30: katolikus egyház szeretet vendégsége
Tájékoztató kéményseprés szolgáltatásról
Tisztelt Lakosság!
A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996.(X.30.)BM rendelet 3-7.§-a értelmében előírt kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás körébe tartozó feladatokat Váchartyán község közigazgatási területén a Magyar Kémény Kft. képviseletében Mocsári Sándor kéményseprő szakmunkás látják el.
2011. január 06. és 2011. február 15.
között minden ingatlan tulajdonosát személyesen felkeresi a szolgáltató névre szóló megbízólevéllel rendelkező munkatársa (kéményseprő).
Kérem, hogy a kéményseprő ingatlanra, lakásba történő bejutását szíveskedjenek lehetővé tenni. Amennyiben a kéményseprő az ingatlanra nem tud bejutni, telefonszámmal ellátott értesítőt hagy a postaládában az újabb időpontról. Amennyiben az újabb időpont sem megfelelő, telefonon szíveskedjenek időpontot egyeztetni.
Tájékoztatom a T. Lakosságot, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatás igénybevétele kötelező! Aki a közszolgáltatás igénybevételét – a tüzelőberendezés, kémény közszolgáltató általi ellenőrzését – elmulasztja, megtagadja szabálysértést követ el.
A kémények, tüzelőberendezések biztonságos működése mindannyiunk közös érdeke!
Tisztelettel:
Dr.Ungi Kitti
jegyző
Orvosi ügyelet - tájékoztató

Tisztelt Lakosság!
Tájékoztatjuk Önöket a központi orvosi ügyelet irányítási rendszerének változásáról.
2012. január 1-től az Orvosi Ügyeleti Szolgáltató és az Országos Mentőszolgálat a sürgősségi betegellátás hatékonyságának fokozása, a párhuzamos hívások számának csökkentése valamint az azonnali elérhetőség biztonságának javítása érdekében ügyeleti irányításra együttműködési szerződést kötött. Erre azért is került sor, mert a váci mentőállomáson 2012. január 1-től a mentésirányítás megszűnik és ezen funkciót a budapesti központ látja el a továbbiakban.
Az ügyeleti idő változatlan:
Munkanapokon 17-07 óráig
Munkaszüneti és ünnepnapokon: 24 órás
Az ügyeleti ambulancia helye sem változik:
2600 Vác, Mentős köz 1.
(Váci Mentőállomás)
A közös diszpécserszolgálat és mentésirányítási rendszer működésének előnyei:
1, Egységes, gyorsan elérhető sürgősségi hívószámon a lakosság segítséget hívhat. Egy hívás kezdeményezésével az orvosi ügyelet és a mentőszolgálat egy időben elérhető.
Ügyeleti új hívószáma: 06 (1) 301-6969
Mentőszolgálat/mentési hívószám: 104
2, Bejelentéskor a mentésirányítás egységes kérdezési és szakmai elvek figyelembevételével dönt a riasztandó sürgősségi egységről (kivonuló ügyeleti szolgálat, kiemelt mentőegység, esetkocsi). A szolgálatirányító a rendelkezésre álló információk alapján a beteghez legközelebbi és a legfelkészültebb egységet küldi a beteg segítségére.
3, Amennyiben a bejelentéskor egészségügyi tanácsadásra van szüksége, úgy az irányítás ebben is a segélyhívó rendelkezésére áll.
4, A bejelentőnek, amennyiben panaszai megengedik, az irányítás felajánlja az ügyeleti ambulancia felkeresését. Az ügyeleti körzethatárokon belül működő ügyeleti AMBULANCIA (felnőttek és gyermekek számára is) igénybe vehető az alábbi címen:
ÜGYELETI AMBULANCIA
Váci Mentőállomás
2600 Vác, Mentős köz 1.
Tehát a járóbetegek az eddigiekhez hasonlóan továbbra is a váci mentőállomáson lévő központi ügyeleti ambulanciát kereshetik fel, ahol szakképzett ápoló fogadja és az ügyeletes orvos ellátja őket.
Szemétszállítási díj, kommunális adó
Tájékoztatjuk a Tisztelt lakosságot, hogy Váchartyán közigazgatási területén a hulladékszállítás és az ártalmatlanítás költségei a jövő évtől oly mértékben megemelkednek, hogy az Önkormányzat szükségesnek látta a kommunális adó és a szemétszállítás szétválasztását, ezért a Képviselő-testület 2011. december 19-ei ülésén megalkotta a szemétszállításról szóló önkormányzati rendeletet.
Részletek a hír részleteiben.
Váchartyán Község Önkormányzata
Falukarácsony
Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját 2011. december 17-én, szombaton, a FALUKARÁCSONYRA
Program:
1500 – 1800 Karácsonyi vásár az iskolások és óvodások munkáiból
1500 – 1600 Mézeskalácsok leadása, zsűrizése
1700 – 1800 „Áldott karácsonyt”
Az ötödik osztály ünnepi műsora
Váchartyán Község Önkormányzata
Apáczai Csere János Általános Iskola
Felhívás - IGAZGATÁSI SZÜNET
Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Váchartyán Község Képviselő-testület döntése alapján
2011. december 22. napjától (csütörtök) 2012. január 1. (vasárnap) napjáig (az első munkanap: 2012. január 2. hétfő)
Váchartyán Község Polgármesteri Hivatalában i g a z g a t á s i s z ü n e t került elrendelésre.
Az igazgatási szünet ideje alatt a Polgármesteri Hivatalban az ügyfélfogadás, ügyintézés szünetel, a Hivatal épülete zárva tart.
Az igazgatási szünet ideje alatt telefonos ügyelet (Vanda Zoltánné: 06-20-77-11-755) működik naponta 08.00 óra és 15.00 óra közötti időben. Az ügyelet kizárólag a halaszthatatlan anyakönyvi ügyekre vonatkozik.
Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét!







