EZ HONLAP TERVEZETT!!! NEM HIVATALOS HONLAP, CSAK HONLAPFEJLESZTÉSRE SZOLGÁL!!!

Tisztelt Honlap látogatók!


Juhász István vagyok, 1990-től Váchartyán település polgármestere. Nem egyszerű feladat néhány mondatban köszönteni az idelátogatót egy település nevében, ahol nincs termálfürdő, nincs közúthálózati és oktatási központ, nincsenek nagy üzemek sok munkahellyel. Ne sértődjenek meg, ha mégis azt mondom, hogy nincs számunkra kedvesebb település hiszen sokan itt születtünk, jó néhányan ide települtek. Most itt élünk együtt Budapesttől 30 km-re észak-északkeleti irányban. Északról a Cserhát dombjai védik településünket a zord északi széltől, délre kinyílik a láthatár, és jó időben szabad szemmel megszámlálhatjuk Leányfalu, Szentendre és a Budai hegyek házait. Településünk könnyen megközelíthető Budapest-Nyugati pályaudvarról, illetve Vác felől a Veresegyház-Vác vasútvonalon, valamint a Vác-Aszód szárnyvonal menetrendszerinti járatain. Több irányból is megközelíthető a település menetrendszerinti autóbuszokkal, a 2/A út megépülésével a közúti közlekedés is jobb minőségű, mint a megye más területein. Budapest és Vác közelsége meghatározó volt mindig településünk életében, a jó közlekedésnek köszönhetően színházak, mozik, közép- és felsőfokú oktatási intézmények könnyen elérhetőek az itt élők számára. A két város közelsége meghatározó volt és meghatározó továbbra is a munkavállalás terén, hiszen az itt élő emberek ingáztak és ingáznak a jobb kereseti lehetőség érdekében a lakóhelyük és a városok között. Bár ragyogó a közlekedés a főváros felé, szerencsére mégis elkerülte településünket a fővárosból kiköltöző hullám, így mindannyian legalább arcról ismerjük egymást és figyelni, vigyázni tudunk egymás értékeire. Természetesen településünk befogadó kész, előítéletek nélkül. A meghitt falusi élet nálunk még érintetlen. A látnivalókról, településünk történetéről, civil szervezeteinkről, ünnepeinkről, intézményeinkről, aktuális híreinkről folyamatosan bővülő honlapunkon részletes tájékoztatást találnak. Higgyék el, érdemes egy kis időt szakítani értékes idejükből Váchartyán település meglátogatására, megismerésére.

Tisztelettel:

Juhász István
polgármester

Váchartyán község története


A falu eredetét egyes források Kr.e. 3000-re teszik, a régészeti kutatások, melyeket a Várhegyen végeztek, Kr.e. 1900-900 közé teszik, hiszen az itt talált bronzkori leletek a kései avarok településének nyomait mutatják.

A honfoglalás idején az első lakói a Kér-Keszi nemzetségéből lehettek. A település neve a "harka, horka, karcha, Karchasz ..." szóból, illetve méltóság elnevezéséből való. Személynévként Tétény (Töhötöm) fia Horka őrizte meg. A horka tisztség legismertebb viselője Bulcsú (v. Vérbulcsú) volt.

A mai Váchartyán területén valamelyik Kér-Keszi törzsbeli harka (talán éppen Vérbulcsú) szálláshelye állhatott. Írásos bizonyítékok nincsenek róla, de több tény azt látszik alátámasztani, hogy a község valamikor Kr.u. 990 körül települt. (pl: a katolikus templom "keletelt tengelyű", ami azt jelenti, hogy az oltárra néző hívő keletre tekint; ez a fajta tájolás a bizánci ágra enged következtetni. Jól tudjuk, hogy a magyar nép keresztény hitre térítésében nemcsak a "nyugati", hanem a "bizánci", tehát keleti szerzeteseknek is jelentős szerepük volt.).

Az első írásos emlék 1227-ből származó birtok visszaváltásról szóló okirat. "1276. may. 20. Laterán. V. Ince pápa a dunaszigeti Szent Mária monostor apácáit összes birtokaikban és kiváltságaikban megerősíti. Többek között Nemegh, (Kisnémedi) Haargun (Váchartyán) összes birtokában és tartozékaiban..." 1325. febr. 24. Visegrád. I. Károly király megerősíti, hogy a Rátóti család köteles átengedni Kisnémedi, Hartyán és Selip birtokokat Micsk bánnak. Zsigmond király 1426-ban Váchartyánt Kismémedivel együtt Miklós váci püspöknek. És maradékainak adományozza.

Közel Váchoz, a Vác-Aszód-Hatvan összekötő út mentén, a "Hadak útjában" fekszik a falu. Ez a tény nemcsak a török időkben, hanem az azt követő évszázadokban is meghatározza a község sorsát. Hartyán már 1546-ban a török adófizetője. (Emlékeztetőül az ország 1541-ben Buda elestével szakad három részre)

Vác felszabadulása után (1684) közel egy évtizedig lakatlan maradt a község. 1702 a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) küszöbén a falu lakossága 150-200 lélek lehetett, de a pusztítást még nem heverte ki, ugyanis ebben az évben a vármegye határozata alapján "...Kis-nemegy, Hartyán, Rátoth falvak egy év hadiadó mentességet kapnak." 1705 a község újratelepülésének, a közigazgatás újraszerveződésének a dátuma, ebben az évben készül el a falu első pecsétje.


A szabadságharc bukása után újabb megpróbáltatások mellett például az állami sófuvarozásokhoz is jobbágyi ingyen munkát használtak fel. Pest megye két "sóút"-ja közül az egyik, a Tokaj-Hatvan-Aszód-Vác vonalon érte el a Dunát. Nyilvánvaló, hogy itt ismét "útbaestünk". Az 1700-as évek végén kezdődött itt az "új falu" építése. 1785.április 15-én elkezdik, a "javított hit" azaz a protestáns gyülekezet tagjai, a református templom építését.

1802. megépítik a Rudnay kastélyt, mintegy húsz holdnyi park tartozott hozzá, eredetileg francia stílusban építették meg (a Rudnay családban találhattuk Veres Pálné nevét, akit a magyarországi nőnevelés úttörőjeként szokás említeni. Rudnay József feleségül vette Veres Pálné leányát Szilárdát. 1863-ban költöztek Váchartyánba, és Veres Pálné haláláig, 1895. szeptember 28-án bekövetkezett haláláig igen élénk társasági élet folyt itt. A nagy társasági élet egyik oka, hogy a férj, Rudnay József megyegyűlési képviselő, a választó kerületi bizottság elnöke volt. A másik ok, az anyós, Veres Pálné hatása.

Ebben az időben, az Ő meghívására, a kastélyban neves közéleti és irodalmi személyiségek fordulnak meg: Mikszáth Kálmán, Madách Imre, / a hagyományok szerint itt olvasta fel első alkalommal Az ember tragédiáját / Vámbéry Ármin, Gyulai Pál, Vadnay Károly, Palágyi Menyhért, gr. Vay Sándor, br. Podmaniczky Frigyes, Madarász József és sok más korabeli híresség.)

A falu történelme szempontjából az 1848/49-es szabadságharc eseményei közül kiemelkedik a "második" váci csata. Az intervenciós orosz csapatok főhadiszállása volt a község. A fővezér, Paskiewics herceg, táborszernagy, a Rudnay-kastélyban lakott és onnan irányítja a csapatok mozgását. A református templomban ápolták, s miután belehalt sérüléseibe a református temetőben temették el, a magyarországi hadjárat során elesett legmagasabb rangú orosz főtisztet (Voronczov-Daskov Verzidin herceg, alezredes).

A szabadságharc kapcsán még egy emberről kell említést tenni: Halászi Károlyról, aki a református felekezet tanítója volt. A szabadságharcban való részvételéért Fóton kivégezték. A falu elöljárói tiszteletük jeléül az iskola utcáját Róla nevezték el, ma is ez a név díszíti az utca névtábláját.

1867 a kiegyezés éve, és hosszú idő óta az első országgyűlési választások éve is. Rudnay József, aki nem sokkal a kiegyezés előtt lett, a Gosztonyi birtok egyik örököseként, Váchartyán egyik részének földesura, a váci Választókerület elnöke, azon munkálkodott, hogy a váci kerület országgyűlési képviselőjének a száműzetésben élő Kossuthot nyerje meg. A meghívó levél innen ment el Turinba, és ide, Hartyánba érkezett meg a válasz is, melyben Kossuth a politikai helyzetet elemző levelében közli, hogy a jelölést nem tudja elfogadni. 1873-ban nyerte el végső formáját a Gosztonyi kastély, mely szintén egy hatalmas park közepén állott.

1911. a vasútvonal megnyitásának éve. A községet érinti a Rákospalota-Veresegyház-Gödöllő ill. Vác-i vasútvonal

1922. megnyílik a "Gosztonyi-féle villanytelep", mely 110 voltos egyenáramot szolgáltat

1931. A község képviselőtestülete nagyméltóságú vitéz jákfalvi Gömbös Gyula m. kir. Honvédelmi miniszter Urat a rombadöntött Haza feltámasztása körüli kifejtett bátor és erélyes magatartásáért és munkájáért Váchartyán község díszpolgárának megválasztotta

1932-ben megkezdték a Népház felépítését.

1936. június 1-én felavatták az I. világháborús hősök emlékművét.

1940. átadják az Állami Óvodát

1942. elkezdik építeni a leventeotthont, (jelenleg a fogorvosi rendelő és a gyermekorvosi rendelő működik itt) A közgyűlés engedélyt ad a mozi működtetéséhez.

1944. december 9-én kivonulnak a faluból a németek és átveszik helyüket az oroszok. A II. világháborúban hadbavonultak száma 45-48 fő, akiknek többsége hosszú hadifogság után tért haza. A legutolsó hazatérő Szilassy József volt 1948 nyarán. A csendőrség által 1944-ben elhurcolt két hartyáni zsidó családból egyetlen férfi , Weisz Ernő , maradt életben. A visszavonuló német csapatok tönkretették a Vác-Veresegyház-Rákospalota villamosított vasúti pályát.

1946. rendbehozzák a Gosztonyi féle villanytelepet; létrejönnek a földigénylő bizottságok.

1948. augusztus 20. átadják, az első harminc között az országban, a gépállomást, a falut bekapcsolják az országos egységes villamosenergia hálózatba a Gosztonyi kastélyt átalakítják kultúrotthonnak

1949. megalakul a helyi "Vörös Ököl" TSzCs

1951. megalakul az "Alkotmány" Termelő Szövetkezet

1956. szeptember 1-én megszüntetik a faluban a kuláklistát

1967. április 4. átadták a Művelődési Házat, melyről a TV Híradója is tudósított, a falu történetében első alkalommal

1968-72 járdaépítési program

1972. a falu csatlakozik a Vízmű Társuláshoz; ettől az évtől napjainkig ez a vezeték látja el ivóvízzel a települést

1975. Kisnémedi, Püspökszilágy és Váchartyán községek összevonásával "nagyközséget" csináltak Hartyánból, itt volt a Közös Községi Tanács épülete, és a közös tanácselnök hivatala

1990. a fenti három község szétválik, és mindhárom faluban polgármesteri hivatal alakul.



Forrás: Váchartyán Község Fejlesztési Koncepció és Stratégiai Program, 2004

Váchartyán község műemlékei

Római katolikus templom



A falu közepén álló Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. században épült román stílusban. Első harangját 1696-ban öntötték. Mai formáját részben a középkori alapok felhasználásával, az 1787-ben történt barokk átépítéssel és bővítéssel kapta. Ekkor épült a féltetős sekrestye is. A torony a mai formáját az 1992-ben végezett felújításkor nyerte el, amikor a gerendázatot kicserélték és a magasságát két méterrel megemelték.

A szószék előtt szívtalapzatú, kőből készült, a 18. századból származó keresztelőkút látható. A templom oltárképe ismeretlen, 19. századi mester alkotása, az oldalfalain szintén ismeretlen mester által festett tizenöt kép Jézus szenvedéseinek egyes állomásait örökíti meg.




Református templom




Az egyhajós copf stílusú református templom a község második legrégebbi műemléke. 1785-ben épült, akkor még torony nélkül az udvarra néző bejárattal. A homlokzat előtti torony és a fő útra néző bejárat csak tíz évvel később készült el. 1901-ben jelentős felújításokra került sor. A bejárat elé ekkor épült az oszlopos porticus. Jellegzetessége a téglából épült, padozaton álló szószék, klasszicista hangvetőjét csillag díszíti. Orgonája az országban a legrégebbi darab, 1885-ben újították fel. Az egyház műemlékei közé tartozik az 1600-as évekből származó Úrasztal és egy úrvacsora kehely.




Rudnay-kastély






A falu XVIII. századi birtokosa a Gosztonyi család, több udvarházat is építtetett. Ezek közül a képen látható földszintes, középtengelyében oszlopokkal alátámasztott, oromdísszel hangsúlyozott gazdag copf díszítésű kastély 1802-ben épült kora klasszicista stílusban. Gosztonyi Mihály és felesége Zsemberi Anna építette a családi feljegyzések szerint Isidore Canevale francia építész tervei alapján. Az oszlopos fogadótérből nyílik a kertre néző díszterem, ahol a mennyezeten és az oldalfalak jó részén még megvan az allegorikus jeleneteket építészeti keretbe foglaló falfestés. A belső tér jellegzetessége, hogy eltérő építészeti megoldások találhatók az egyes szobákban. A kastélyhoz valamikor húsz holdnyi park tartozott, amely eredetileg francia stílusú volt, majd angol stílusban építették át. Az épület jelenleg állami tulajdonban van és üres.



Gosztonyi-kastély





Korát tekintve a legfiatalabb műemlék. Építési dátumát pontosan nem ismerjük, a 19. század első felében épült klasszicista stílusban. Az 1841-ben készült térképen még nem a mai kastély alaprajza szerepel, a rajzon csak a mellékszárny látható. 1873-ban alakították át eklektikus stílusban. Ugyanúgy, mint a másik kastély, eredetileg ez is kerítéssel határolt gondozott park közepén állt. Az ötvenes évek elején a parkot kettészelték a Vác-Aszód vasútvonal építése során. Az épület 1946-ig a Gosztonyi család birtokában volt. Jelenleg a Napközi Otthonos Óvoda és Konyha működik benne.


Táncsics utcai pincesor




A temetődomb oldalába mélyített pincék a település lakóinak gazdasági tevékenységének kiszolgálásra épültek. A koncentráltan megjelenő pincék sokaságának indoka a településközponthoz közeli egyetlen olyan magaslat, melybe pincéket lehetett mélyíteni. Egyedi megjelenése, településszerkezeti jellegzetessége miatt élvez védelmet.


Földvár


A község határában, az Aszód felé vezető főút mellett a Várhegy nevű dombon ismeretlen körülmények között keletkezett kisméretű vár vagy őrtorony alaktalan maradványai láthatók.

Földváry László helybéli református lelkész 1901. évi levelében azt írja, hogy a birtokában lévő okmány szerint 1227-ben egy vár állott ezen a helyen, melynek romjai még a XIX. század végén is álltak. Nem tudjuk, hogy milyen körülmények között vált rommá.

Virágh Dénes 1976-os felmérése után 1976 közepén Miklós Zsuzsa végzett ásatásokat ezen a területen. Kőépítkezésnek nem találta nyomát, de számos patics- és gerendaépítkezésre utaló lelet került elő. A földvár keletkezését az előkerült leletanyag alapján a XII. század második felére teszi, pusztulását a XIV. száza második felére datálja.

Váchartyán község díszpolgárai




Név:
A cím adományozásának éve:

Antal Lajos
2000.

Benkő Imre
2000. (posztumusz)

Alaksa Gábor
2002.

Cserepkai Jánosné
2005. (posztumusz)

Horváth Sándorné
2005.

Szabó Zsigmondné
2005.

Dr. Csaba Ambrus
2005.
Bolcsek Györgyné
2007.
Kiss Istvánné
2007.

5. fül

6. fül